Marketing kutató Gasztronómia Evés közben jön meg az étvágy

Evés közben jön meg az étvágy

olasz étel

Az elmúlt évek során a magyar gasztronómiai életben jelentős minőségi változások mentek végbe. 2016-ban a Costes Downtown által elnyert Michelin-csillaggal ötre emelkedett a rangos kulináris elismeréssel rendelkező éttermeink száma. Ezen kívül a 2016-os év számos olyan eseményt is hozott Magyarországra, melyek miatt nem véletlenül kiáltották ki az évet a gasztronómia évének.

Májusban került megrendezésre a Bocuse d’Or európai döntője, mely nem csak turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű, de szó szerint tálcán hozta el számunkra a minőségi ételeket, a csúcsgasztronómia világát. Az év másik várva várt nagy eseménye Jamie Oliver olasz éttermének megnyitása volt, melyet szintén ez év tavaszára hirdettek meg. Egyre erősödik tehát a minőségi éttermi kínálat Magyarországon – kérdés, hogy a magas színvonal mennyire képes kitermelni a minőséget kereső, igényes vendégek körét.

A válaszokat egy kutatás segítségével igyekeztünk megtalálni, amelynek keretében megvizsgáltuk közelebbről, hogy mi jellemzi jelenleg a magyar lakosság étterem-látogatási szokásait, igényeit, és mennyire fogékony a célközönség a vendéglátás trendjeire. A kérdőíves megkérdezés során a hagyományos értelemben vett éttermet – egyértelműen megkülönböztetve a gyorséttermektől, a kifőzdéktől vagy az önkiszolgáló éttermektől – az alábbi definíció mentén határoztuk meg: sok vendég befogadására alkalmas vendéglátóhely, ahol le lehet ülni asztalokhoz, étlapról lehet választani, pincér szolgál fel, és teljes körű kiszolgálást nyújtanak. A fenti meghatározás alapján a 18-59 éves lakosság 77%-a tekinthető étterem látogatónak, vagyis négyből hárman évente legalább egyszer eljutnak hagyományos értelemben vett éttermi vendéglátóhelyre. A rendszeres vendégek – a legalább havonta látogatók – bár ehhez képest lényegesen kevesebben vannak, mégsem elhanyagolható mértékű látogatói bázist jelentek: 22%, vagyis nagyjából minden ötödik felnőtt választja rendszeresen otthonán kívüli étkezéshez az elegáns környezetet – összességében tehát 1,3 millió rendszeres étterembe járóval számolhatunk. A főváros széles vendéglátóhely-kínálata természetesen intenzívebb látogatást tesz lehetővé: 28% legalább havonta és 10% akár heti rendszerességgel is eljár szakácsok, séfek által készített ételeket kóstolni. A budapestiek mellett az átlagosnál gyakoribb látogatás jellemzi a 18-29 éves korosztályt is, akik között 29% a havi és 9% a heti étteremben étkező.

Egy tál Itália
Nem meglepő és talán jóleső érzés is, hogy saját ízvilágunkat továbbra is a többi nemzet konyhája elé soroljuk. Leglátogatottabbak ugyanis a magyar éttermek: tízből heten falatoztak magyaros jellegű ételeket kínáló vendéglátóhelyen az elmúlt egy-két év során. Nincs miért csüggednie azonban Jamie Olivernek sem, a magyar mellett ugyanis az olasz konyha épp oly vonzó: a látogatók 43%-a szívesen kóstolna igazi olasz ételeket. És itt nem a pizzériákra kell gondolni. Nagy látogatottságához képest relatíve visszafogott a pizzériák iránt mutatott lelkesedés, szeretnénk tehát végre a pizza mellett az olasz konyha egyéb fogásait is kedvünkre ízlelni. Jelenlegi alacsony látogatottsága ellenére jelentős igény mutatkozik a mediterrán, a mexikói és a francia konyhák kipróbálására. A budapestiek körében emellett kifejezetten vonzóak a steak házak és a grill bárok, grill éttermek is.

A séf specialitása még várhat
A magyarok a pénztárcájukról étterembe menet sem feledkeznek meg – erősen árérzékenyek vagyunk. A legfontosabb szem előtt tartott szempont étteremlátogatás esetén is az árszínvonal. De nem csak arra figyelünk a szépen terített asztalnál ülve, hogy mennyit fogunk fizetni az étkezés végén, hanem az is fontos, hogy a pénzünkért cserébe széles ételválasztékból válogathassunk, és nagy ételadagokat kapjunk, véletlenül se távozzunk éhesen. Az étlapra tekintve a vendégek döntő többsége hagyományos, tradicionális fogásokat szeretne inkább látni, mintsem az egyelőre csak egyharmad által preferált különleges eljárással készített egyedi fogások kínálatát. S bár az éttermek nevére már elkezdtünk odafigyelni – minden harmadik étterem-látogató számára fontos, hogy elismert, jó nevű helyek ételeit próbálhassa ki – addig a séfek nevét is számon tartó vendégek köre egyelőre még egy szűkebb réteg, amelynek tagjai leginkább a heti látogatók között találhatóak meg.

Kockás abrosz helyett kályhacső
Bár az étterem-látogatók többsége, 63%-a számára egy étterem akkor vonzó, ha hagyományos, tradicionális elemekkel díszített, mégis megfigyelhető egy új trend az enteriőr terén: az éttermet intenzívebben látogató csoportokban hódít az indusztriális dekoráció. Az ilyen jellegű belsőépítészeti irányzatra a lecsupaszított felületek, szabadon hagyott téglafalak, az ipari építészeti elemek meghagyása jellemző, de nem a romkocsmák szedett-vedett, secondhand, bohókás stílusában, hanem sokkal inkább a New Yorki-i művészi negyed hangulatát idézve. Míg a teljes étterembe járó lakosság fele tartja vonzónak ezt a stílust, addig a legfiatalabb vendégek 63%-a és a havi étterem látogatók 58%-a preferálja az ilyen design elvén kialakított éttermeket. Az indusztriális stílus nagy kedveltségéhez képest, a hasonló elemekből építkező romkocsma design kevésbé tűnik vonzónak a fiatalok körében, 39%-os kedveltségi aránnyal.

Gour mé’?
Megvizsgáltuk a gasztronómia világában mostanában előszeretettel használt kifejezések népszerűségét is, vagyis azt, hogy mennyire alkalmasak valójában az éhes közönség becsalogatására: bisztró, kézműves, gourmet, fine-dining. A legszélesebb körben ismert ezek közül a bisztró, az étterembe járók 93%-a hallotta már a kifejezést, és 70% állítja, hogy tisztában van a jelentésével. A bisztró szó azonban sok jelentésbeli változáson ment át az évek során. Az eredetileg orosz nyelvből származó, mégis Franciaországból átvett szó régebben az inkább gyorséttermi jelleggel működő vendéglátóhelyeket, talponálló kiskocsmákat jelentette; az utóbbi időben Magyarországon azonban a magas színvonalú, fine-dining ételeket kínáló helyek alkalmazzák előszeretettel a bisztró kifejezést (pl. Mák Bistro, Déryné Bistro, Bock Bistro). E jelentésmódosulás és a magas ismertség ellenére mégis viszonylag kevesen, az étteremlátogatók 30%-a tartja csak vonzónak, ha egy étterem bisztró néven hirdeti magát. Az alacsony népszerűségi arány valószínűleg a jelentések keveredéséből fakadhat. A kézműves szó mondhatni beépült az étterembe járók köznyelvébe, 86% találkozott a kifejezéssel, és 63% úgy gondolja, hogy tudja is, mit jelent. A kézműves kifejezés hatékony lehet a vendégközönség becsalogatására, a magas ismertség mellé ugyanis magas szimpátia is társul: a szó jelentését is ismerők 55%-a csábítónak tartja, ha egy étteremmel kapcsolatban hallja. A gourmet kifejezés a kézműveshez hasonló mértékű vonzerővel rendelkezik, vagyis inkább rendelkezhetne, azonban kevesen, csak az étterembe járók 30%-a tudja megmondani, miért is gourmet egy étterem. A fine-dining ismertségén és megértésén a Bocus d’Or segít egy kicsit, jelenleg azonban mindössze 12%-os azok köre, akik tudják, mit takar ez a fajta ételkészítési kultúra.

Szabó Tünde
kutató
NRC