Pár éve nemcsak a szénsavas bor pezsdítette a Szilveszter éjszakát, a koccintás után valószínűleg nem kevesen álmodoztak az újévi CSOK-ról is. A nyáron – a szocpol utódjaként – bevezetett Családok Otthonteremtési Kedvezménye január 1-től magasabb összeggel, kevesebb megkötéssel áll a (leendő) családok szolgálatában.
Ráadásul a rendelet az igazán merészeknek – vagyis azoknak, akik három vagy több gyermeket vállalnak, és új ingatlant vesznek vagy építenek – nem csupán a korábbiakhoz képest extrém magas, 10 millió forintos állami támogatást kínál, hanem további 10 millió forint hitel igénybevételét is lehetővé teszi, állami kamattámogatás mellett.
*****
Cikkünk a Marketingkutató magazin 2016. tavaszi számában jelent meg.
*****
Az újévi CSOK varázsa
A bombahírként terjedő CSOK 10+10 jelentősen emelt nyár óta az otthonteremtési támogatás ismertségén: ma már tízből mindössze egy felnőtt állítja, hogy soha nem hallott a CSOK-ról, sőt az újévi módosításról is tud a 18-59 éves lakosság mintegy nyolctizede. Úgy tűnik, az új CSOK tényleg lázba hozta a magyarokat: a lakosság fele érdeklődve figyeli a megjelenő információkat, bár csak kevesen (11%) keresik aktívan az ezzel kapcsolatos híreket. A központi elem egyértelműen a ’CSOK 10+10’: a lakáscélú állami támogatás főbb elemei, megkötései közül legtöbben – a lakosság kétharmada – a legnagyobb állami támogatással és a legmagasabb, 20 millió forintos összeggel kecsegtető lehetőséggel vannak tisztában.
Az új CSOK sikere azonban korántsem átütő erejű: a jelentős változtatások ellenére semmit sem nőtt a lakáscélú állami dotációt tetszéssel fogadók aránya (22%). Még az önmagukat jogosultnak tartók vagy a támogatást igénybe venni tervezők között is – változatlanul – csak minden második felnőtt elégedett maradéktalanul a feltételekkel. Kétséges, hogy a módosítások nyomán tömegesen járulnának a közvetítő bankokhoz az igénylők: a bővítés, könnyítés után nemhogy nőtt, de még valamelyest szűkült is a támogatást igényelni szándékozók köre.
Miért nem leszünk CSOK-osok?
Mi nem stimmel az intézkedéssel, miért nem merünk nagyot álmodni? Világos, a legnagyobb gond továbbra is a jogosultsággal van: éppen úgy, mint nyáron, továbbra is csak minden tizedik felnőtt tartja magát jogosultnak a támogatás igénybevételére, és ez az arány a negyven év alatti korosztályban sem sokkal magasabb. Azonban ezen túlmenően az önmagukat jogosultnak tartók között is csak minden harmadik felnőtt érzi úgy, hogy érdemes nekivágni a lakásvásárlásnak, lakásépítésnek, bővítésnek az új állami dotációval.
Az elutasítók mintegy negyede indokként hozza fel, hogy az elérhető támogatással sem lenne elegendő forrása egy lakásvásárláshoz, építéshez; a támogatás sok esetben azoknak jelent megoldást, akiknek van tartalékuk. De ezzel együtt nem csak a felkínált támogatási és hitelösszeggel van gond. A devizahitelek utáni csalódottságból éppen csak magához térő társadalom továbbra is óvatos a hitelfelvétellel, márpedig a CSOK 10+10 vissza nem térítendő fele igencsak kevés önmagában egy új lakás vásárlásához vagy építéséhez. Bármennyire is támogatott a CSOK keretein belül kínált hitel, a visszautasítás leggyakrabban – az igénybevételt nem tervező jogosultak mintegy négytizede által – említett oka a hitelfelvétellel kapcsolatos: elég sokan vannak, akik nem szeretnének felvenni, sőt nem kevesen félnek attól, hogy számukra vállalhatatlan lesz a hitel törlesztőrészlete. A másik leghangsúlyosabb érv szintén az elköteleződéshez kapcsolódik: nagyjából minden harmadik visszautasító az előre ígért gyerekvállalástól ódzkodik. Viszonylag sokan vannak (a távolmaradók körülbelül negyede), akiket éppen a változás tart vissza: nem akarják elhagyni mostani lakásukat/házukat, nem akarnak másikat vásárolni, és így elesnek attól, hogy az extrém magas lakástámogatási összeget igénybe vegyék. Az ügyintézési procedúra és a – feltehetően a bankok által már jelzett hitelbírálati megkötések miatt – bizonytalannak érzett igénylési siker a jogosultak ötödét-hatodát tartja vissza a tényleges igényléstől. A gyorsan változó, összetett szabályozási háttér és a bankok közvetítő szerepe, hitelezéssel kapcsolatos formálódó álláspontja mellett nem csoda az sem, hogy a távolmaradók mintegy negyedénél indok a kivárás (is): nem tervezik a következő évben az igénylést, inkább megvárják, míg tisztázódnak az igénybevétel feltételei.
Akkor kié lesz a CSOK?
Mindenkié, aki jogosult és igényli – ígérik a döntéshozók. Azért a lakosság ennél már dörzsöltebb: pontosan átlátják például, hogy a fővárosban a CSOK 10+10-zel is csak jelentős önerő mellett lehetne új ingatlanhoz jutni, míg vidéken – főként a kisebb településeken – a támogatás és a támogatott hitel akár elég lehet. Nem meglepő hát, hogy a vidéki lakosság körében némileg magasabb érdeklődés mutatkozik a fővárosban élő jogosultaknál.
Nem változtatott a módosítás azon sem, hogy a dotációt legtöbben továbbra is használt lakás vásárlásához igényelnék, ami bár szintén megemelt összeggel áll január óta rendelkezésre, nyomába sem ér az új lakás vásárlásához, építéséhez legalább három gyerek mellett igényelhető támogatásnak. Igazán nagy kiugrásra kevesen készülnek, a CSOK 10+10-et még az igénylést egyáltalán fontolgatók között is csak alig minden harmadik célozza meg. Tény, hogy a nagy összeggel kecsegtető támogatás valamennyit emelt azok arányán, akik több gyereket mernek előre vállalni, ezzel együtt a többség továbbra is csak már meglévő gyermeke után igényelné a támogatást; három gyereket pedig csak az igénylést egyáltalán számításba vevők alig harmada vállalna előre. Mindemellett úgy tűnik, nemcsak a gyermekvállalási kedvet nem emeli a magasba az új intézkedés, a lakásvásárlási, lakásépítési hajlandóság is stabilnak mutatkozik a vizsgált korosztályban. Ahogy korábban leírtuk, már a CSOK nyári bevezetése sem változtatott jelentősen a lakásvásárlási szándékon, és a mostani módosítás sem hozott érdemi növekedést a következő öt évben lakást venni, építeni, bővíteni szándékozók arányában (27%).
A „kormány csókja” akkor szállna vissza a döntéshozókra, ha a CSOK valóban felpezsdítené a lakásépítést és a gyer-mekvállalási kedvet. Erről azonban egyelőre szó sincs, sőt maga a társadalom sem igazán hisz az intézkedés erejében: csak minden ötödik ember gondolja úgy, hogy a CSOK nyomán nő majd a gyermekvállalási kedv, és a lakásépítő-ipar fellendülését is csak minden harmadik 18-59 éves tartja reálisnak a módosítás után; így a még a jogosultak előtt is jelentős gátakkal küzdő intézkedés egyelőre nehezen hozhatja a várt sikert.
Niederfiringer Veronika
kutatási csoportvezető
NRC
