Végh Viola: Az ember legjobb barátai

2012. dec 18.



Kedves kis szőrmókok, házőrzők, szinte családtagok, játszótársak vagy egzotikus divatkiegészítők… Keveset tudunk arról, hogy pontosan mekkora méreteket ölt a hazai állattartás, hányan vannak és kicsodák az állattartók. És hogy ez több-e, mint egy újabb érdekes adat? A válasz mindenképpen igen, ha arra gondolunk, mennyit költenek a gondos gazdik állateledelre, állatorvosi ellátásra, gyógyszerekre, oltásokra, alomra, nyakörvekre, játékokra, hányan veszik igénybe állatpanziók, idomítóiskolák szolgáltatásait, vagy akár kötnek baleset-biztosítást kedvencükre. Számos szolgáltató célcsoportját képezik tehát az állattartók, fontos ezért többet tudnunk erről a kérdésről.

Az állattartók aránya a hazai 18–59 éves lakosság körében 61%, és további 11% tervezi, hogy a jövőben állattartóvá válik. A lakosságnak csupán 14%-a biztos benne, hogy a jövőben sem fogad otthonába semmilyen háziállatot, közülük pedig mindössze 8%, akinek azelőtt sem volt soha semmilyen házi kedvence. A lakosságnak tehát kevesebb mint egytizedét képezik azok, akik nem rendelkeznek semmilyen tapasztalattal ezen a téren, és el is zárkóznak tőle (körükben rendkívül magas azok aránya, akik szerint az állat nem való lakásba, a kertben a helye, illetve akik úgy gondolják, hogy a háziállatok tartása sok kényelmetlenséggel jár). A jelenlegi vagy jövőbeni állattartók tehát abszolút többségben vannak hazánkban, a lakosság csaknem háromnegyede érintett a témában, akár mint jelenlegi, akár mint jövőbeni gazdi.

Nagy az Isten állatkertje

Az állattartók ilyen magas aránya nem jelenti azt, hogy négyből három felnőtt egy kedves, szőrmók kis állatkával osztja meg otthonát, hiszen még ma is a legjellemzőbb az állattartás a vidéki falvakban, ahol az emberek 89%-a tart valamilyen háziállatot. Hazánkban mindenütt a legnépszerűbb a kutya- és a macskatartás, az állattartók több mint háromnegyedének van kutyája, majdnem felének pedig macskája. A falusi környezetben szép számmal akadnak még olyanok, akik haszonállatokat tartanak a háznál: az állattartók csaknem egynegyedénél találunk az udvarban baromfit, sok helyen tartanak nyulakat, és minden tizenhetedik állattartó család foglalkozik sertés, tehén vagy valamilyen más haszonállat nevelésével.



Az állattartók köztünk járnak… Hazánkban másfélszer annyi kutyatartó él, mint macskatartó, 20% pedig kutya- és macskatulajdonos egyszerre. Mit jelent ez a számok nyelvén? Hozzávetőlegesen annyit, hogy a 18–75 éves magyar lakosság körében több mint 3 millió kutyatulajdonos, mintegy 2 millió macskatulajdonos, és óvatosa becslés szerint nagyjából 850 000 olyan állattartó, aki kutyát és macskát egyaránt tart. A falun élők között találjuk a legtöbb kutyatartót, csaknem minden második háznál tartanak házőrzőt, míg macskát csak kevesebb mint a falusiak egyharmada tart. De mi a helyzet a városi állattartókkal, ahol a háziállatokat sokkal gyakrabban kizárólag kedvencként tartják, és az esetek többségében nem látnak el semmilyen „házi feladatot” (házőrzés, egerészés)? Bizony szép számmal találunk városi, sőt budapesti cicákat és kutyákat: a budapestiek 26%-a tart kutyát, 20%-a pedig macskát otthonában, 9%-nak pedig kutyája és macskája is van. Ez óvatos becslés alapján is mintegy 250 000 budapesti kutyát és 200 000 macskát jelent, amibe természetesen a kóbor állatok nem tartoznak bele.

A legnépszerűbb kutyafajta hazánkban a német juhász, minden tizedik kutyatulajdonosnak egy farkaskutya a társa. Gyakoriak még a tacskó, a puli és a vizslafajták, arányuk a kutyák közt egyaránt 4%, de sokan nem a törzskönyv kedvéért tartanak ebet, a gazdik 48%-ának keverék kutyája van. A macskáknál is hasonló a helyzet, a puha léptű házi kedvencek több mint fele egyszerű házi macska. A fajtatiszták közül a leggyakoribb a perzsa (4%), az orosz kék (3%) vagy a brit rövid szőrű (3%).

Nem csak kutyát vagy macskát tarthatunk háziállatként, minden tizedik állattartó halakat tart, majdnem ilyen népszerűek a kalitkában tartott madarak, kanárik, papagájok is. Mintegy 4% azok aránya, akiknek teknős a házi kedvencük, és legalább ilyen elterjedt a hörcsög vagy a tengerimalac-tartás is. Az állattartók 1%-át alkotják azok, akiknek vadászgörényük van, és szintén 1% tart valamilyen hüllőt, pókot, kígyót, siklót vagy van valamilyen más bogara.

Mikor lesz Budán kutyavásár?

Egy házi kedvenc tartása nem kevés költséggel jár, amiből a legnagyobb részt az állat táplálása teszi ki. Az állattartók 84%-a vásárol valamilyen készen kapható állateledelt, sokan azért ételmaradékot is adnak mellé. Egy háziállat etetése átlagosan mintegy 5500 Ft-ba kerül egy hónapban, amihez hozzájárul havi körülbelül 3000 Ft az egyéb költségekre (alom, vitaminok, játékok). És akkor még nem is beszéltünk az orvosi ellátásról, ami szintén költséges dolog. Az állattartók több mint fele évente egyszer viszi el az állatorvoshoz kisállatát, 14% pedig félévente, ami szintén nem elhanyagolható kiadás, tekintve, hogy egy egyszerű vizit is több ezer forintba kerül, és a kötelező oltásokért is fizetni kell.

Háziállatokra többet költenek a városban, főként a Budapesten élők, valamint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Különösen igaz ez azokra a költségekre, ami nem eledel. Ennek teljes havi összege a fővárosi gazdiknál elérheti a 4500 Ft-ot is, vidéken ez inkább 2500 Ft körül mozog. Míg az etetésre fordított összeg vidéken és a fővárosban is hozzávetőlegesen egyformán alakul, addig úgy tűnik, hogy a fővárosiak jóval szívesebben költenek háziállatuk kevésbé égető szükségleteire, például játékokra, kosarakra vagy jutalomfalatokra.

A hazai állattartás tehát mondhatni tömegeket érint, akik nem sajnálnak nem is kevés pénzt áldozni kedvencükre, érdemes tehát jobban odafigyelnünk rájuk és speciális igényeikre.





Posted by NRC Marketingkutató in : Egyéb,

Kapcsolat

NRC Kft. 1034 Budapest, Kenyeres utca 28. www.nrc.hu

piackutatas@nrc.hu
Facebook Twitter

Küldjön üzenetet nekünk!