Szabad a CSOK… – de kinek kell?

2016. jan 29.



A 2015. július 1-én bevezetett Családok Otthonteremtési Kedvezménye jelentősen bővítette a vissza nem térítendő állami támogatással megvásárolható ingatlanok és egyben a jogosultak körét is. A korábbi közismert „szocpol” átalakításával az új lakás vásárlása mellett használt ingatlanok vétele és bővítése is finanszírozhatóvá vált az állami dotáció mellett, és az igénylésre jogosultakra vonatkozó megkötések is enyhültek. Miközben a kormányzati döntéshozók és a piaci szakértők az intézkedéstől a lakáspiac további lendületét várják, a lakosság visszafogott lelkesedéssel reagál a szocpolt felváltó CSOK bevezetésére. 

Halottnak a csók?
Érdeklődés, szimpátia, érintettség

Korántsem arról van szó, hogy a lakosság ne értesült volna a „szocpol” átalakításáról: 2015. augusztusára a 18-59 évesek több mint háromnegyede hallott az intézkedésről, kétharmadnak maga az elnevezés is ismerős volt. Ezzel együtt alig minden negyedik felnőtt tetszését nyerte el egyértelműen a változtatás, a többség nem igazán tud még állást foglalni az intézkedés kapcsán. Az önmagukat jogosultnak vélők, illetve a kedvezményt igénybe venni szándékozók között is mindössze minden második potenciális CSOK-os elégedett maradéktalanul a kondíciókkal. A visszafogott lelkesedés hátterében elsősorban az információhiány és az alacsony fokú érintettség áll, de a tartalmilag kritizált elemek között hangsúlyos az elérhető összeg, a vélt életkori megkötés és az igénylés bonyolultsága is. Egyrészről meglehetősen sokan, a lakosság mintegy négytizede a leghangsúlyosabb elemekről sem tudja eldönteni, hogy tartalmazza-e azt az új szocpol vagy sem, másrészről a lakosság alig több mint tizede érzi egyáltalán érintettnek magát a kérdésben.

Egy csók és más semmi?
Igénybevételi szándék

Minden tizedik felnőtt gondolja magát jogosultnak az új szocpol igénybevételére, a lakosság mintegy harmada nem tudja, hogy ő maga igénybe vehetné-e az új kedvezményt. Összességében a valós érdeklődést mutatók aránya elenyésző: a 18-59 évesek mindössze 4%-a állítja, hogy a következő egy évben biztosan igényli majd a vissza nem térítendő lakásépítési, lakásvásárlási támogatást, és csak további 10% tartja egyáltalán elképzelhetőnek, hogy megfontolja az igénylést. A legnagyobb érdeklődés a harmincas korosztályban mutatkozik: a 30-39 évesek csaknem negyede elképzelhetőnek tartja, hogy él majd a kibővített lakáscélú támogatás nyújtotta előnyökkel. Önmagában a CSOK az igénylést fontolgatók többségének nem elég a boldoguláshoz – csaknem hattizedük saját félretett pénzét, négytizedük lakáscélú előtakarékosságát is felhasználná lakásvásárlási, bővítési céljai megvalósításához, egyharmaduk pedig családi segítségre is alapoz.

A lopott csók
Támogatás használt lakás vásárlására

A legmarkánsabb, a köztudatba is leginkább beépült nóvum az, hogy a kedvezmény mostantól használt lakás vásárlására is igénybe vehető, ugyanakkor ezt a változtatást az új kedvezménycsomagról értesülteknek is csak a 37%-a gondolja újdonságnak, 22%-uk viszont – a korábbi félszocpoltól feltehetően nem függetlenül – úgy véli, hogy ez eddig is része volt a kedvezménycsomagnak. Azok, akik kacérkodnak a CSOK gondolatával, döntő többségükben használt lakás vásárlásához használnák fel az otthonteremtési támogatást (45%-uk kizárólag erre költené); új ingatlan megszerzéséhez minden negyedik potenciális igénylő venné fel, új házat pedig alig tizedük építtetne segítségével.

Az a legszebb csók, Mit el nem csókolunk?
A lakásfelújítás, korszerűsítés kérdése

Az előzetes hírek, információk sokakban reményt keltettek arra, hogy nem csupán vásárlásra, hanem lakásfelújításra, korszerűsítésre is igényelhető lesz az otthonteremtési támogatás. A remények szertefoszlása a CSOK-ot ismerők mindössze 6%-ában tudatosult, közel felük viszont úgy gondolja, meglévő otthonunkat is csinosíthatnánk, korszerűbbé tehetnénk a támogatással – ráadásul tízből hárman úgy vélik, ez a lehetőség a júliusi átalakítás nyomán nyílt ki. Sokakban kelthet majd ez a tény csalódást, hiszen a lakáskörülményeiken ötéves távlatban alakítani kívánók több mint fele csak és kizárólag felújítást tervez, ráadásul a CSOK-ra nyitottak kétharmada felújítást (is) tervezett a közeljövőben, egyötödük pedig másra nem is kért volna támogatást. A mézesmadzag helyett mézédes CSOK elemként a házbővítést üdvözölhették nyáron a CSOK-ra várók. A lehetőségről csak minden második ember tud – ráadásul sokan (18%) úgy vélik, ez nem újdonság –, de alig vannak az új szocpol felvételét fontolgatók között (7%), akik élnének is vele.

A tiltott csók
Életkori megkötések

A megújult kedvezménnyel inkább elégedetlenek közül sokan a vélt életkori megkötést kifogásolják. Nem csoda, hiszen a jogosultság és meglévő/vállalt gyermekek számával összefüggő tartalmi elemek körül a legnagyobb a bizonytalanság: a CSOK-ról értesültek negyede tudja, hogy meglévő gyermekek mellett már nincs életkori feltétele az új támogatás igénybevételének, sőt minden harmadik ember úgy gondolja, hogy csak negyven éven aluliak igényelhetik a támogatást, függetlenül attól, hogy most hány csemetéjük van.  Az, hogy már egy meglévő gyermek mellett is igényelhető a kedvezmény, az intézkedésről tudomást szerzett 18-59 évesek feléhez eljutott, igaz, csak egynegyedük értékelte újdonságként.

Az első csók
A megelőlegezett szocpol

Nem újdonság viszont, hogy az otthonteremtési kedvezmény még meg nem született, előre vállalt gyermek(ek) után is igénybe vehető. Ezzel a támogatást ismerők fele tisztában is van, igaz elég sokan (15%) gondolják ezt is új intézkedésnek. A megelőlegezett kedvezménnyel a CSOK iránt érdeklődők mintegy fele élne, köztük 35% csak előre vállalt – egyforma arányban egy vagy két – gyermek után venne fel támogatást.

Nem érdekel a számla, csók a szádra
Az energetikai kedvezmény

Úgy tűnik, a szocpol 2015-ös átalakítását a köztudatban a használt lakás vásárlására való kiterjesztésen túlmenően az energetikai besorolástól függővé tett sávos kedvezményrendszer fémjelzi leginkább. Azok közül, akik ismerik a CSOK-ot, minden negyedik ember észlelte, hogy magasabb összegű támogatáshoz juthatnak a lakáshelyzetükön alakítani kívánók, amennyibe vállalják, hogy magasabb energiahatékonyságú ingatlant vásárolnak/építenek. Nem csupán ismert, de feltehetően felvillanyozó eleme is lesz az új CSOK-nak az energetika, hiszen az új lakás vásárlását, építését közeljövőben tervezők háromnegyede megcélozná az emelt összeget magasabb energetikai besorolású ingatlan választásával.

Mámorító csók?
Motiváló erő

Tény, hogy a CSOK igénylését tervezők alig ötöde állítja, hogy lakásvásárlási, bővítési céljai formálásában egyáltalán nem játszott szerepet az új kedvezménycsomag – a döntő többség a kibővített kedvezmény hatására a korábban tervezettnél nagyobb lépésre szánta el magát lakáshelyzetének alakításában. Ezzel együtt az új CSOK végső soron nem vesz le sokakat a lábukról: szinte pontosan annyian (27%) terveznek ingatlant vásárolni, építeni, bővíteni, mint egy évvel ezelőtt. A lakossági vételi szándékban is megmutatkozó, szakértők és döntéshozók által várva várt ingatlanpiaci fellendülés egyelőre a jelentősen kibővített – ám a lakosság túlnyomó része számára továbbra is közel ismeretlen tartalmú és elérhetetlen – CSOK kedvezmény bevezetése után is várat még magára.

Niederfiringer Veronika

Posted by NRC Marketingkutató in : Pénzügy, Nincs hozzászólás a(z) Szabad a CSOK… – de kinek kell? bejegyzéshez

Szóljon hozzá!

You must be logged in to post a comment.

Kapcsolat

NRC Kft. 1034 Budapest, Kenyeres utca 28. www.nrc.hu

piackutatas@nrc.hu
Facebook Twitter

Küldjön üzenetet nekünk!