Ott leszek – szándéktól a tettekig

2016. Júl 28.



Egy koncert, egy buli, vagy egy humoros világnap. Több ezer „részt vesz”, még annál is több „talán ott lesz”, a meghívottak száma pedig percről percre emelkedik. De vajon meddig tart a lelkesedés? Milyen jellegű programok hivatalos Facebook eseményei a legnépszerűbbek manapság a felhasználók körében, s egyáltalán hogyan viszonyulnak ehhez a funkcióhoz? És mire érdemes odafigyelni a másik oldalról, ha szervezőként vagyunk jelen egy esemény életében?

Egy futóesemény barátoknak, ami több száz- vagy ezer fős közösségi futássá növi ki magát? Egy lakásvásár, ahol még az ajtókilincs is gazdára talál? Esetleg egy több száz embert megmozgató önkéntes akció rászorulók megsegítésére? Vagy egy olasz kisváros, ahol szívesen látnának egy együttest a tengerentúlról, ezért 1000 zenekedvelő gyűlik össze, hogy a banda egyik dalát együtt eljátszva videóüzenetben hívják meg kedvencüket? Csak néhány példa a közösség erejének Facebook eventeken keresztüli sikeres hasznosítására – arra, hogy néhány kattintással ma már tömegeket mozgathatunk meg egy-egy ügy érdekében. S természetesen különösen igaz ez azokra az esetekre, amikor az a bizonyos „ügy” a szórakozás; például az olyan nagyszabású fesztiválokra, koncertekre, melyek korábban más csatornákon érték el közönségüket, a közösségi oldalra eseményként felkerülve viszont akár több tízezer ember is rákattint az „ott leszek” gombra.

A bőség zavarában
Regisztrált tag lévén az internetezők 83%-a érhető el jelenleg a Facebookon keresztül, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy tízből nyolc internetező legalább hetente látogatja az oldalt, kétharmaduk napi szinten. A programok megtalálásának, kiválasztásának több lehetséges útja is lehet, legnagyobb arányban magára a közösségi oldalra bízzák az iránymutatást: 71%-uk böngészi az eseményeket, melyeket az oldal ajánl, s ugyanilyen arányban nézegetik a „népszerű események a közelben” funkció által felkínált listát. A heti facebookozók harmada igyekszik olyan programot találni, ahol ismerősökkel is összefuthat: esetükben az is előfordul, hogy ismerőseik adatlapját nézegetik, hogy megtudják, hová is terveznek menni a közeljövőben; az pedig minden második felhasználóra jellemző, hogy ismerőseinek virtuális meghívót küld. A keresgélés, nézelődés eredményeképpen a heti facebookozók kétharmada jelöli rendszeresen részvételi szándékát különböző programokon – s bár háromnegyedük állítja, hogy csak olyan eseménynél jön fel a neve kapcsán a „részt vesz” bejegyzés, ahová tényleg el is megy, a tapasztalat azt mutatja, hogy a könnyelmű kattintásokat mégsem követi mindig valós részvétel.

Naptárnak kevés, programfüzetnek éppen elég
Gyakran felmerül a kérdés, hogy a „kezdeti lelkesedés” tét nélküli klikkelései nyomán keletkezett magas „ott leszek” számokat az eseménynél vajon hány karszalag kiosztása követi majd. Nos, egy heti szintű Facebook-használó évente átlagosan 6 alkalommal jelöli, hogy részt vesz egy eseményen, 7-szer jelöl „talánt”, s végül mindössze 4 eseményen jelenik meg. Amennyiben azokra szűkítjük a kört, akik rendszeresen jelölnek részvételi szándékot ilyen módon, akkor egy évre 9 „ott leszek” 10 „talán” és 6 valós élmény jut. Nagyjából tehát a bejelölt események kétharmadára jut el egy átlagos facebookozó, ami egészen jó aránynak mondható, különösen annak tükrében, hogy csupán harmaduk szokta frissíteni a státuszát attól függően, hogy végül valóban ott tud-e lenni vagy sem. A Facebook egyfajta virtuális naptárként való használata tehát kevésbé jellemző; a hétköznapok szer-vezésének megkönnyítésére nem igazán szolgál az event funkció, sokkal inkább abban rejlik népszerűsége, hogy sok olyan esemény a látogatók látóterébe kerül, amelyekről korábban nem tudtak, vagy másképp nem is valószínű, hogy tudomást szereztek volna.

„Köszönöm, csak nézelődöm”
A közösségi oldalak kapcsán ismert „leselkedés” jelensége a Facebook események kapcsán is megjelenik az oldal látogatóinak viselkedésében. A minimum heti szintű Facebook-használók negyedével előfordul, hogy csak azért jelöli részvételi szándékát egy-egy event oldalán, hogy követhesse az eseményt, és lássa, mások milyen tartalmakat osztanak ott meg – igaz, az egyébként alapvetően éppen erre szolgáló „feliratkozás” funkció is meglehetősen elterjedt: 58%-uk használja valamilyen rendszerességgel. A rejtőzködés iránti vágy másban is megnyilvánul: ugyan a facebookozók 44%-át zavarja, ha mások is látják, milyen eseményekre jelölik a részvételi szándékukat, 37%-uk mégis időről-időre kedvet kap egy-egy programhoz az alapján, hogy üzenőfalukon megjelenik, ismerőseik hová terveznek menni a jövőben

Az élmény tovább él
Az események nem csak informálódásra adnak lehetőséget, hanem meg is hosszabbíthatják a (virtuá-lis) résztvevők számára az adott program által nyújtott élményt. Erre egyértelmű igény is van a felhasználók – különösen az esemény-funkciót aktívan használó Facebook-tagok – részéről: elvárásuk, hogy egy event legyen élő, megosztásokban, aktivitásokban gazdag a program előtt és után is, és tízből nyolcan vissza-vissza is térnek az események oldalára, hogy le ne maradjanak mindezekről. Az olyan praktikus információkat, mint a részletes leírás és a térkép, a használók négyötöde, a programot megelőző rendszeres posztokat és a feltöltött fotóalbumokat háromnegyede, a programot követő beszámolókat pedig kétharmada tartja fontosnak. Az elvárások persze valójában az interaktivitás, a közösségi jelleg iránti vágyból fakadnak, hiszen a rendszeres Facebook-használók saját bevallásuk szerint meglehetősen nagyfokú aktivitást is mutatnak az események oldalain: tízből hatan osztják meg saját multimédiás tartalmaikat, gondolataikat egy-egy eseményt követően, netán megelőzően. S hogy az interaktivitás mellett mi lehet még egy sikeres esemény titka? Egyértelműen egy jól működő Facebook-oldal: a felhasználók háromnegyedével fordul elő ugyanis, hogy azért lájkol bizonyos oldalakat, hogy az ott meghirdetett eseményeket lássa – mi több, közel harmaduknál rendszeres is ez a taktika.
Ma már tehát nem csak lélekben, de a Facebookon keresztül is ott lehetünk egy eseményen, abban az esetben is, ha nem jelenünk meg – a részvétel fogalma tehát némileg átértékelődött. S noha egy-egy „ott leszek” semmiképpen sem szentírás, úgy tűnik, a facebookozók meglehetősen tudatosan használják az események funkciót, így megéri közösségivé, élővé tenni az event oldalakat, hogy a hirtelen jött online lelkesedés után a nagy számú érdeklődő valódi résztvevővé váljon.

Slezsák Csilla
kutató
NRC

Posted by NRC Marketingkutató in : Média, Nincs hozzászólás a(z) Ott leszek – szándéktól a tettekig bejegyzéshez

Szóljon hozzá!

You must be logged in to post a comment.

Kapcsolat

NRC Kft. 1034 Budapest, Kenyeres utca 28. www.nrc.hu

piackutatas@nrc.hu
Facebook Twitter

Küldjön üzenetet nekünk!