Osztálylétszám 2014

2014. Sze 30.



Magyar körte. Ezzel kifejezéssel illették a magyar társadalom osztályszerkezetét az Osztálylétszám2014 kutatás készítői. A társadalom rétegei ugyanis egyfajta körte formában épülnek egymásra, amely a legszélesebb alsóbb osztályoktól felfelé haladva egyre keskenyedik. Az osztályok közötti átjárás korlátozott – míg lejjebb kerülni viszonylag könnyű, addig felfelé lépni meglehetősen nehéz. Azt, hogy valaki melyik csoportba tartozik, gazdasági, kulturális és kapcsolati tőkéje határozza meg: a foglalkozás és a jövedelem mellett befolyásolja az is, hogy jár-e színházba, sportol-e rendszeresen, használja-e az internetet, de az is, hogy hány ismerőse van, és ők melyik osztályba tartoznak.

A „körte” csúcsán az elit található. A magyarok 2 százaléka (legfeljebb 200 ezer ember) alkotja ezt a kapcsolati szempontból zárt csoportot: gazdagok és a magas kultúra fogyasztói, körükben magas a diplomások és a budapestiek aránya, de státuszuk gyakorlatilag „örökletes”, hiszen már szüleik is hasonló társadalmi körülmények között éltek.

A felső középbe a társadalom egytizede sorolható – ők jellemzően a fővárosban vagy valamelyik nagyvárosban élnek, magasan képzettek, és kapcsolataikat is jól használják. A yuppi szegmens aránya 6 százalék: ide azok a feltörekvő fiatalok tartoznak, akik főleg még szüleik pénzét használják, de tudásuk és kapcsolataik alapján ígéretes jövő előtt állnak. Hasonló nagyságú a vidéki értelmiség rétege, amelynek mindene megvan, ami a felsőbb osztályoknak, de mindenből kevesebb: a sok ismerőssel rendelkező, nyaralásra, kulturális programokra nyitott kisvárosi tanítók, orvosok, helyi közéleti szereplők tartoznak ide. 17 százalék a kádári kisemberek aránya: ők főleg kisebb településen élnek, „éldegélnek”; nehezen, de kijönnek a jövedelmükből. A sodródók alkotják a másik fiatalos réteget – e 18 százalék szülei nem az elitbe, hanem a középosztályba tartoznak, képzetlenebbek, nincs elég kapcsolatuk, és bár a könyvekkel vagy a színházzal nincsenek nagy barátságban, a digitális világban való jártasságukkal akár feljebb is juthatnak a társadalmi ranglétrán.

A két legalsó szegmens a melósok (17 százalék) és a leszakadtak (23 százalék). Előbbiek döntően szakmunkás végzettségűek, alacsony jövedelműek, és bár viszonylag sok embert ismernek, kötődéseik alacsony presztízsűek. Szabadidejüket főleg otthon, a tévé előtt töltik. Leginkább az különbözteti meg őket a leszakadtaktól, hogy nekik van munkájuk; ám amint elveszítik az állásukat, azonnal a legalsó osztályba kerülnek.
(GfK-MTA: Osztálylétszám2014)

Posted by NRC Marketingkutató in : Hírek, Nincs hozzászólás a(z) Osztálylétszám 2014 bejegyzéshez

Szóljon hozzá!

You must be logged in to post a comment.

Kapcsolat

NRC Kft. 1034 Budapest, Kenyeres utca 28. www.nrc.hu

piackutatas@nrc.hu
Facebook Twitter

Küldjön üzenetet nekünk!