Kurucz Imre: Mobil játszótárs

2013. nov 18.



Három okostelefon-használóból kettő szokott játszani a mobilján, legtöbben ügyességi és logikai játékokkal töltik az időt – ez derül ki az NRC februári kutatásából. Az időtöltés találó kifejezés, hiszen az a legjellemzőbb, hogy valaki várakozás közben játszik a mobilján, ugyanakkor sokan vannak azok is, aki olyan esetben sem tudnak elszakadni a játéktól, amikor valami más – jobb vagy fontosabb – dolguk is lenne.

A játék már a kezdetektől hozzátartozik a mobiltelefonhoz, közel annyira, mint a telefonálás vagy az sms – elég csak a megszállottan „snake-ező” egykori Nokia-tulajdonosokra vagy a színes kijelzőkön már kifejezetten jól mutató „tetris” népszerűségére gondolnunk.

Az okostelefonok megjelenése persze a mobilos játékok terén is hatalmas változásokat indított el. Az ingyenes és fizetős alkalmazások között számtalan játékot találhatunk, amelyek rendre előkelő helyen szerepelnek a különböző digitális boltok toplistáin. A közel kétmillió magyar okostelefon-használó többsége él is a lehetőséggel: 25 százalékuk rendszeresen, további 42 százalékuk pedig alkalmanként szokott játszani a telefonján – három okosmobilos közül tehát kettő ilyen célra is használja készülékét.

Bár az okostelefon-használat inkább jellemző a férfiakra, mint a nőkre, abban, hogy valaki játszik-e a smartphone-ján vagy sem, már nincs különbség a két nem között. Sőt, a nők körében másfélszer annyian aposztrofálják magukat rendszeres játékosként, mint a férfiak körében, igaz, a rendszeresen játszó férfiak lényegesen több időt töltenek játékkal, mint a rendszeresen játszó hölgyek.

Játék alvás helyett

Az, hogy a játékkal töltött idő sok-e vagy kevés, természetesen nagyon szubjektív, és az is érthető, ha a játékosok ennek mértékét alulbecsülik. A rendszeresen játszók alig több mint fele érzi úgy, hogy hetente egy óránál többet tölt mobilos játékkal, igaz, a több mint másfél órás átlagos heti játékidő azért kevésnek sem mondható, főleg ha figyelembe vesszük a készülékek paramétereit – mint az üzemidőt vagy a képernyő méretét –, illetve azt, hogy a telefon csak egyike azon eszközöknek, amelyeken digitális játékok játszhatóak.

Ennek ellenére a játékosok csupán 13 százaléka érzi úgy, hogy sokat játszik, és a rendszeresen játszóknak is csupán egyharmada vélekedik így, azt pedig kevesebb mint 2 százalékuk gondolja, hogy már valóban túlzásba viszi a játékot. Ez az adat azért is figyelemre méltó, hiszen a felmérésből kiderül, hogy bizony nincsenek kevesen, akiknél a mobilos játék valamilyen más – adott esetben fontosabb – tevékenység rovására megy. Az okostelefonon játszók egytizedével fordult már elő, hogy a játék miatt elmaradt a munkájával vagy a tanulással, 6 százalékuk mondott már le emiatt valami más szórakozásról, 4 százalék késett el valahonnan, mert nem tudta abbahagyni a játékot, az pedig már minden ötödik játékossal megesett, hogy a játék „öröméért” kevesebbet aludt. Összességében a játékosok 27 százalékának volt már olyan tapasztalata, hogy a mobilos játék negatívan hatott ki más tevékenységeire vagy akár társas kapcsolataira, 3-4 százalék pedig bevallottan gyakran szembesül ezzel. A rendszeres játékosok esetében – érthető módon – ez a jelenség még inkább tetten érhető: négytizedüknek volt már kisebb-nagyobb problémája a játék miatt.

Amellett persze, hogy sokan vannak, akik akkor is játszanak a mobiljukon, ha épp jobb vagy fontosabb dolguk is lenne, azért a többségnél ez a típusú tevékenység általában az időtöltés vagy a kikapcsolódás célját szolgálja. Tízből kilencen játszanak utazás vagy várakozás közben, heten otthon pihenésként, szórakozásként, hárman pedig munkahelyükön lazítás céljából. Ez utóbbi egyébként a férfiakra sokkal inkább jellemző, mint a nőkre, akik viszont este, elalvás előtt szoktak nagyobb arányban játszani: kétharmadukkal fordul elő ilyesmi, míg a férfiak alig több mint 40 százaléka játszik a mobilján, mielőtt álomba merülne.

Köztudott, hogy sokan viszik magukkal mobiljukat a mellékhelyiségbe is, így nem meglepő, hogy 43 százalék ilyenkor is szokott játszani a telefonján – egyeseknél pedig az illemhelyiség mellett az illemmel kevésbé összeférő dolog is szerepet kap: 12 százalék ugyanis azok aránya, akik adott esetben társas eseményeken, családi, baráti összejövetelen is előkapják készüléküket, hogy játsszanak vele.

A többség ingyen játszik

Azzal a játékosok háromnegyede egyetért, hogy a mobilos játék jó időtöltés, azt viszont már csak egyharmaduk gondolja, hogy társadalmilag elfogadott dolog az, ha valaki sokat játszik a telefonján. Az agresszióátvitelt illetően erősen megoszlanak a vélemények: nagyjából ugyanannyian értenek egyet azzal, hogy az erőszakos játékok agressziót váltanak ki a játékosból, mint ahányan az ellenkező véleményen vannak.

Persze a többség nem is agresszív játékokat játszik: a férfiak 10, a nők 4 százaléka szórakozik telefonján lövöldözős vagy valamilyen más akciójátékkal. Legnagyobb tábora az ügyességi és a logikai játékoknak van – mindkét játéktípusnak nagyjából a játékosok fele hódol. Népszerűek emellett a mobilos kártyajátékok, a szójátékok és a kvízek is – utóbbiakat inkább a hölgyek kedvelik, míg az autó-motor és sport tematikájú játékokat vagy a kártyát és a kaszinót elsősorban a férfiak preferálják. Az alkalmi játékosok jellemzően egy vagy legfeljebb két játékkal szoktak játszani, a rendszeres játékosok több mint fele ugyanakkor legalább három-négy játékot is űz – és természetesen ők többféle játékot is próbálnak ki, mint azok, akik csak ritkábban játszanak.

Bár a digitális boltok számtalan játékot kínálnak, a játékosok közel negyede még sosem töltött le játékot innen; ők azzal játszanak, ami már gyárilag vagy a szolgáltató jóvoltából elérhető volt a készülékükön. Mindez inkább az alkalmi játékosokra igaz, a rendszeresen játszók döntő többsége használta már a digitális boltot, sőt 13 százalékuk fizetett is már játékért. Az összes játékoson belül viszont még nem éri el a 10 százalékot azok aránya, akik pénzt adtak valamilyen mobilos játékért – és akik fizettek, azok is többségükben legfeljebb 1000 forintot áldoztak erre a célra az elmúlt év folyamán. Ráadásul a jelek szerint a közeljövőben sem fog jelentősen változni a fizetési hajlandóság, hiszen az eddig csak ingyenes játékokkal játszók 90 százaléka a lehetőségét is kizárja annak, hogy a jövőben fizetni fog mobilos játékért.

Az ingyenesség tehát fontos szempont akkor, amikor játékot keresünk az okostelefonunkra, emellett azonban más tényezők is szerepet kapnak a választásban. Leginkább ismerőseink, barátaink véleményére adunk: a játékosok 56 százalékát ez komolyan befolyásolja, míg a játékhoz tartozó, a digitális boltban olvasható felhasználói értékelések 43 százalék döntésére vannak komoly hatással. A boltok ajánlásait vagy a különböző szakportálokon, magazinokban olvasható teszteket, véleményeket ugyanakkor már jóval kevesebben veszik figyelembe.

Ahogy a cikk elején is felhívtam rá a figyelmet, a mobilos játék nem új keletű dolog, hiszen gyakorlatilag már a kezdetektől játszhatunk mobilunkon. Nem vitás azonban, hogy az okostelefonok hozták el azt a felhasználói élményt, amely már vetekszik a PC-s játékokéval. Innen nézve tehát adódik a kérdés, hogy mennyire váltja ki okostelefonunk e tekintetben is a számítógépet. Nyilvánvaló, hogy mobilitásának, méretének köszönhetően sok szituációban a telefon már most egyeduralkodó, azzal azonban, hogy a mobilos játékok teljes egészében ki tudják váltani a PC-s játékokat, a játékosoknak is csupán egynegyede ért egyet.

Mindenesetre azért sokatmondó adat, hogy azok körében, akik szoktak játszani a mobiljukon, 15 százalék ma már kevesebbszer ül le a számítógép elé játszani, mint korábban, további 16 százalékuk pedig teljesen leszokott a számítógépes játékokról.

Az adatok az NRC 1000 fős, a legalább hetente internetező 18–69 évesekre reprezentatív Omnibusz kutatásából származnak – az okostelefon-használók száma a mintában 450, az okostelefonon játszóké 300 fő volt.

Posted by NRC Marketingkutató in : Távközlés,

Kapcsolat

NRC Kft. 1034 Budapest, Kenyeres utca 28. www.nrc.hu

piackutatas@nrc.hu
Facebook Twitter

Küldjön üzenetet nekünk!