Élesztő a magyar sörkultúrának

2014. nov 27.



2012 januárja óta engedélyezett Magyarországon a kisüzemi házi sörfőzés, aminek hatására a pálinka után a sör forradalmát jósolják hazánkban a jelenleg is zajló gasztroforradalom egyik ágaként. Valóban érezni lehet a hatását az újonnan piacra betörő kézműves sörkülönlegességeknek, de az igazi eredményre valószínűleg még éveket várni kell. Addig is érdemes készíteni egy pillanatfelvételt a rajt környékén, hogy jobban érzékelhessük majd a megtett utat.

Sörmentén

Az NRC 2014 júniusában végzett kérdőíves felmérést a 18-59 éves lakosság körében, és a kutatás legbeszédesebb eredményének a sörhöz kapcsolódó spontán asszociációk bizonyultak. A sörhöz, sörfogyasztáshoz kapcsolt kifejezésekből – jellemzőkből, érzésekből, hangulatokból – nagyon szemléletesen kiderül, hogy a malátaalapú italnak erősen társasági jellege van és egyértelműen a nyárhoz köthető. Leginkább a barátok, baráti beszélgetések, összejövetelek jutnak az emberek eszébe: a nyár, a jó idő, a forróság, a kánikula és a hideg sör, ami ilyen időben nagyon frissítő és üdítő, kellemesen hűsít. Jellemző, sörhöz kapcsolt asszociáció még a kikapcsolódás, a pihenés, lazulás, ugyanakkor gyakran jelenik meg a keserű kifejezés is, ami főleg a nők esetében erős negatív tulajdonság, és egyben gátló tényező is a sörfogyasztással szemben.

Érdemes megnézni az asszociációkat az életkor és a nem függvényében is, hiszen szépen kirajzolódik, milyen különbségek figyelhetőek meg az egyes fogyasztói rétegek sörrel kapcsolatos attitűdjében.


Sörhöz kapcsolódó spontán asszociációk a 18-59 éves felnőtt lakosság körében

A fiatal férfiak elsősorban még a szórakozás lehetőségét látják benne; harmincas éveiktől kezdik el igazán élvezni a sörözést, ekkor már inkább az ízekre koncentrálnak, majd idős kor felé haladva az egészségre gyakorolt hatását is egyre inkább szem előtt tartják. A fiatal nők még szintén a szórakozás, a fesztiválok, a felhőtlen nyári esték élményét kapcsolják hozzá, illetve a férfiakat – mert szerintük a sör a férfiak itala. A harminc feletti nők nagyon nincsenek kibékülve a keserű ízzel, ezért inkább a gyümölcsös termékeket választják, a legidősebb női korcsoportnál pedig már az étkezés is megjelenik a sörhöz társítva, csakúgy, mint a sörhas, és úgy általában véve az a tény, hogy a sör hizlal.

A sörivók tábora

A kutatás számszerű eredményei összhangban vannak a fenti asszociációkkal. A sör ideje valóban nyáron jön el; a legmelegebb évszakban a felnőtt lakosságon belül a legalább heti rendszerességgel sört fogyasztók aránya 39%, télen a hideg idő hatására ez 12%-ra csökken. A férfiakra minden időszakban sokkal intenzívebb sörözés jellemző, mint a nőkre – nyáron 50%-uk fogyasztja heti rendszerességgel, télen 18%-uk, ez a nők esetében 28% illetve 5%. A nők közel harmada viszont még nyáron sem iszik sört.

Otthon a fogyasztók 84%-a, étteremben, sörözőben, pubban 45%-a iszik sört – utóbbi inkább fiatalos tevékenység: a 18-29 évesek 60%-ára jellemző. Egyre több lehetőség van sörfesztiválon is kóstolni, és 43% élt is már ezzel a lehetőséggel, 15% pedig az elmúlt egy-két évben is részt vett ilyen eseményen.

A hazai sörfogyasztók a magyar sörök mellett átlagosan két-három másik nemzet „folyékony kenyerét” kóstolták már; legnagyobb arányban német, cseh, osztrák és szlovák fajtákat. Belga sört 31% fogyasztott, ez főleg a diplomás budapesti férfiakra jellemző. Leginkább ínyencnek egyébként a harmincas férfiak tekinthetőek: ők minden típusú sört az átlagnál magasabb arányban kóstoltak, és a búzasör is körükben a legnépszerűbb. A kézműves sör sem ismeretlen már a hazai közönség körében: 70% hallott erről a kategóriáról és 23% már kóstolt is valamilyen kisipari főzdei remeket. Azok körében is nagy a nyitottság a kategória iránt, akiknek még nem adatott meg a kipróbálás lehetősége: 86%-uk mutat érdeklődést a kézműves sörök iránt iránt.

Sörkultúra?

A sörfogyasztók többsége úgy gondolja, a sörözésnek van kultúrája, azonban a számok tükrében ma még nem mondható el, hogy ez a szokásokban, attitűdökben is megjelenne. Csak a fogyasztók fele állítja, hogy azért fogyaszt sört, mert finom, vagy mert kifejezetten szereti, és tízből csupán egy-két fogyasztónak jelent igazán különleges élményt a sörözés. A megfelelő pohár, korsó is csak kevesek számára fontos szempont – a többségnek gyakorlatilag mindegy, miből kortyolja a habos nedűt.

Biztató ugyanakkor– főleg a kézműves sörökre nézve – , hogy 38% azok aránya, akik szeretnek kísérletezni új ízekkel, de az is határozottan pozitív a sör megítélésének szempontjából, hogy fogyasztását nem tartják egészségre károsnak. A női sörkedvelők számára viszont rossz hír, hogy a többségi vélekedés szerint még mindig nem áll jól a nőknek a sörözés; a sör inkább férfias ital.

Bár a többség úgy gondolja, egyre több jó minőségű magyar terméket lehet kapni, az, hogy hazai sörkultúráról, vagy magyarországi sörforradalomról beszélhessünk, még várat magára. A sörrel szembeni legnagyobb gátak azok az általános vélekedések, miszerint ez az ital keserű, nem finom, nem elég trendi és csak a férfiaknak áll jól. A kézműves sörök azonban újonnan berobbanó termékekkel, különlegesnek, néha extrémnek nevezhető ízekkel és extravagáns elnevezésekkel mindegyik gátló tényezőre jelenthetnek megoldást, utat nyitva ezzel a sörözés élményének felfedezéséhez, és újradefiniálva az ezzel kapcsolatos vélekedéseket. Ez utóbbi ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak boros és pálinkás, de sörös nemzetté is válhassunk.

Szabó Tünde

Posted by NRC Marketingkutató in : FMCG, Nincs hozzászólás a(z) Élesztő a magyar sörkultúrának bejegyzéshez

Szóljon hozzá!

You must be logged in to post a comment.

Kapcsolat

NRC Kft. 1034 Budapest, Kenyeres utca 28. www.nrc.hu

piackutatas@nrc.hu
Facebook Twitter

Küldjön üzenetet nekünk!